Fedőnevek

A játékosok két csapatot alkotnak, melyek 1-1 tagja, a kémfőnökök birtokában vannak a megoldókártyának, a többiek csak az előttük kiterített 25 szókártyát látják. A kémfőnökök feladata, hogy rávezessék társaikat, mely lapok tartoznak hozzájuk, méghozzá úgy, hogy egy-egy szóval megpróbálnak minél több kártyára utalni egyszerre anélkül, hogy megneveznék őket. Egyszerűnek tűnik, és az is – amíg ki nem próbálja az ember! Már egyetlen apró hiba is az ellenfélnek jelenthet pontot, ráadásul egy bérgyilkos is ólálkodik a közelben, aki könnyen véget vethet a szervezkedésnek…! A Fedőnevek egyszerre komoly gondolkodást igénylő társasjáték és könnyed partijáték, amit bárki fél perc alatt megtanulhat. Játszani könnyű, de jól játszani nehéz!

Mint minden partijáték, ezt is nagy(obb) társaságokra találták ki. Bár van két- és háromszemélyes verzió is, a játék igazából négy főtől lesz izgalmas. Két csapat játszik egymás ellen, azaz egymással szemben, mert praktikusan a két csapatvezető (kémfőnök) az asztal egyik oldalán van, míg a két csapat a másikon.

A történet: a kémfőnökök fel kell fedjék ügynökeiknek a teljes kémhálózatot. Minden kémnek fedőneve van, ezeket képviselik a fedőnévkártyák az asztal közepén. 25 kártyát kell kitenni, és a két kémfőnök kap egy közös kulcskártyát, ami megmutatja, melyik fedőnév melyik hálózathoz tartozik. Minden mögöttes tartalom nélkül van egy piros és egy kék csapat, ezeknek 8-8 nevet kell megtalálniuk, plusz a kezdő csapat még egy kettős ügynököt is (azaz nekik igazából 9-et). Rövid matek: marad még a huszonötből nyolc. Ezek nagy része ártalmatlan járókelő, de egy bérgyilkos is rejtőzik közöttük.